G7 Beszélgetések

Miközben százmilliárd forintért létesít kétséges megtérülésű és hasznosságú kikötőt Triesztben a kormány, válságos helyzetbe került a dunai teherhajózás.

Nem egyedül azt kell nézni, milyen az oktatási színvonal, hanem az iskolák másodlagos, közösségszervező, lakosságmegtartó funkcióját is – mondta Szabó Andrea szociológus, politológus a 28. óra oktatási podcast legújabb adásában.

A G7 Beszélgetések legújabb részében egy egész piaci szegmens átrendeződését jártuk körül. Mondovics Péter, a Mastercard marketingmenedzsere meséli el, mi történt az e-kereskedelemben az elmúlt években: hogyan nyomultak be a nemzetközi platformok, miért lett hirtelen kulcstényező a kiszámítható kézbesítés, és miért kezdenek a kereskedők médiacéggé válni?

A közúti fuvarozás biztonságának egyik kulcsa a tachográf: ez az apró, de annál fontosabb készülék rögzíti, hogy a sofőr mennyit vezet, mikor pihen, és milyen sebességgel halad. Az így rögzített adatok nemcsak a szabályok betartását támogatják, hanem a közlekedés biztonságát is növelik. Nem véletlen, hogy az Európai Unió szigorú keretek között szabályozza a használatát – 2026. július 1-től pedig új korszak kezdődik, hiszen a tachográfok a nemzetközi fuvarozásban a 2,5 tonnánál nagyobb össztömegű kishaszongépjárművekben is kötelezőek lesznek.

Európa sereghajtója vízenergiában Magyarország, pedig az áramtermelés tizedét is adhatná. Ebben nagy szerepe van annak, hogy a vízlépcső még mindig tabutémának számít a magyar közéletben.

A világ három legnagyobb gazdasága az Egyesült Államok, Kína és a kiberbűnözés, ami nagyjából mutatja azt, hogy mekkora károkat okoz világszerte ez a terület – mondta el a G7 podcastban Krasznay Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Kiberbiztonsági Tanszékének docense. https://g7.hu/uploads/2025/07/g7_kiberbiztonsag.mp3 A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban. A téma, bár sokak számára nehezen megfogható, valójában mindenkit érint, a magánemberektől a kis- és közepes vállalatokon (kkv) át a legnagyobb cégekig, valamint az állami szervezetekig. A kkv-k vannak a leginkább kiszolgáltatva, gyakrabban éri őket támadás, mint a nagyvállalatokat. Kiket érint a kibertámadás, és mi a célja? Magyarországon évente mintegy 20 ezer kiberbűncselekményekhez kapcsolódó bejelentés érkezik a rendőrségre, ám a rejtett esetek száma ennél jóval magasabb lehet, akár 60 ezer bűncselekményt is elérve. Ezzel ez a csalási forma a második leg

„A logisztikában minden nap előfordulhat olyan dolog, amivel még nem találkoztunk. Az időjárás és a közlekedés kiszámíthatatlansága, az ügyfelek megváltozott igényeihez való alkalmazkodás vagy éppen a covid kihívásokkal teli időszaka csak pár példa erre. Számomra vonzó az a változatosság, kreativitás és dinamizmus, ami a munkánkat jellemzi. Ehhez az ember könnyen hozzá is tud szokni” – mondta Brandhuber Ákos, a Dachser Hungary logisztikai szolgáltató operációs igazgatója a G7 Beszélgetések legújabb részében. Az epizódot ide kattintva vagy bármely podcastlejátszón lehet meghallgatni. https://g7.hu/uploads/2025/06/Dachser-Akos-vagott-kevert-jav2.mp3 A máig családi tulajdonban lévő Dachser szállítmányozási szolgáltatót a múlt század első felében alapították Dél-Németországban, mára több mint 220 telephelyet üzemeltet Európában, és globálisan is kiterjedt hálózata van. Specialitása az európai piacon is kuriózumnak számító gyűjtőszállítmányozás, amelynek alapja a Dachser az egész kontinenst átszövő, sűrű saját hál

A magyar településekről ötvennél is adatot tart nyilván a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), amelyek nagy részét maguk a települési önkormányzatok jelentik. A közelmúltig azonban mégis csak kevesen követték a településük fejlettségét ezek segítségével. Az Egyensúly Intézet tavaly azért is dolgozta ki a Településindexét, hogy ezt könnyebbé tegye. Az index a KSH adatai alapján számszerűsíti a falvak, városok és fővárosi kerületek fejlettségét, és a mellé készült honlapon adatvizualizációk alapján össze is lehet hasonlítani a településeket. A Településindex más, hasonló indexektől eltérően – mint amilyen például az Economist Intelligence Unit híres élhetőségi listája – nem kifejezetten az élhetőségre, hanem a fejlettségre koncentrál: ezért kiemelt jelentőséggel bírnak a gazdasági mutatószámok, mint az adóbevételek, vagy a diplomások aránya. Emellett olyan szociális és kulturális dimenziók is fontosak, hogy hányan vesznek részt lakosságarányosan például színházi előadásokon, mekkora a zöld területek aránya vagy

Hadiipari reneszánszról szólnak a hírek, pedig az európai védelmi kiadások még 2023-ban sem érték el a GDP 2 százalékát, és néhány év múlva is várhatóan 3 százalék alatt maradnak. Mindezt úgy, hogy három éve háború dúl keleti szomszédunkban, Ukrajnában. Érdemes ezt azzal összehasonlítani, hogy az aktív helyi konfliktus nélküli hidegháborúban az európai országok az éves GDP-jük 3-5 százalékát fordították védelmi célokra, míg az Egyesült Államok 5-6 százalékot – hívta fel a figyelmet a mostani európai hadiipari tervek korlátozottságára Lázár Zsolt hadiipari elemző, a G7 podcast vendége. https://g7.hu/uploads/2025/04/g7_hadiipar.mp3 A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban. A hadiipari fejlesztések kapcsán az is fontos, hogy azok milyen hatást érnek el a gazdaságban, a társadalomban. A technológiaintenzív, informatikai fejlesztések nagyon hasznosak lehetnek a társadalom számára, de az már kevésbé, ha túl sok és feleslege

Immár a Föld minden ötödik lakosa afrikai, és míg más kontinenseken leállt vagy lassul a lakosság növekedése, a másfél milliárd lakosú Afrikában tovább tart a gyors növekedés. Ezzel azonban nem tud lépést tartani a gazdasági fejlődés: hiába növekszik a gazdaság évi 3-4 százalékkal, az egy főre jutó GDP az elmúlt években nem nőtt. Nagyok a különbségek a kontinens országai között, és nagyon eltérőek a fejődési kilátások. Hiába indulnak alacsony szintről, nem mindenkinek jön össze a növekedés: Nigériában például az egy főre jutó GDP 2014-ben még 3222 dollár volt, de 2025-re mindössze 835 dollárt jósol a a Nemzetközi Valutaalap – mondta el a G7 podcastban Tarrósy István, a Pécsi Tudományegyetem professzora, az itt működő Afrika Kutatóközpont vezetője, az Afrika Tanulmányok tudományos folyóirat alapító-főszerkesztője. https://g7.hu/uploads/2025/03/g7_afrika.mp3 A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban.   Az afrikai gazd